google-site-verification: google2eb56abb18bc97e6.html

Gáz üzemű gördeszka

Talán most van egy éve, hogy összefutottam egy pelenkás kori barátommal és annak néhány rendkívül értelmes gondolkodású haverjával. Csak pár hete kezdtem el itthon is longboardozni, és már akkor kezdtek csábítani a lejtők, de a mai napig nem jutottam el egy normális védő felszerelésig sem. A Városligetben futottunk össze, ha minden igaz. Van arra egy lejtősebb terület és gondoltam, milyen jó lenne végre csak úgy magamban gurulni egy sort. 

18 LETTEM!

Gyors kérdés!

MIÉRT?! Miért tartjuk olyan nagy dolognak azt, hogy valaki betöltötte a tizennyolcat? Ez csak egy nap egy évben, egy perc az életben... egyszerűen nem értem. Miért ünnepeljük meg azt, mikor az egyik legnagyobb fizikai fájdalmát okoztam anyámnak?! Ráadásul tizennyolcadára. 
Úr Isten, tényleg! Elfelejtettem, hogy már nézhetek online pornót, legálisan! Esküszöm, ez volt minden vágyam! Meg az is, hogy rágót és energia italt vegyek egy dohány boltban. Azt se felejthetjük el, hogy már szülői engedély NÉLKÜL csináltathatok magamnak tetoválást vagy lövethetem ki a-- nyelvem(?). Öcsém... Miért kell ebből olyan nagy ügyet csinálni?!

Akkor most mesélek. Megint valami olyat, ami senkit sem érdekel...


Mesemondó verseny

A minap a húgom azzal jött haza az iskolából, hogy jelentkezett egy versenyre, amit az iskolájában hirdettek meg. Ez - mint ahogy az a címből is kiderült - egy mesemondó /-író verseny. A jelentkezéshez már megírta az első fogalmazását. Kért tőlem hozzá segítséget és én szívesen is segítettem volna neki ha tényleg akarja, de nem jött. Sajnos nem láttam azt a történetét, de őt ismerve biztos valamelyik kedvenc rajzfilm sorozatából merített hozzá ötletet. A múlt héten derült ki, hogy folytathatja a versenyt. Én ennek természetesen nagyon örültem, főleg annak, hogy ezúttal segíthettem neki. Azt mondta hogy a következőt kinyomtatva kell leadni. Ő megírta a történetet, illetve leírta az összes gondolatát a ami eszébe jutott, majd a végén összeraktam neki egy ép kéz láb történetté. Nem volt vele különösebb probléma, csak ilyen "cuki" helyesírási, mondattani hibák mint a szija meg az ecer. Nagyon remélem, hogy tovább jut!

Mikor öcsi itthon van

A történet röviden annyi, hogy az öcsém Siófokon jár suliba és csak hétvégente jön haza, akkor is csak szombaton. Na, amikor meg itt van, akkor nem vagyunk teljesen százasok...

Értékelhető órai munka...

Köztudott tény rólam, hogy imádom a szemeket. Talán azért, mert könnyű kiolvasni belőlük az emberek pillanatnyi gondolatait, érzelmeit. Szeretek is szemeket rajzolni, csak mezei egyszerűséggel kegyetlenül lusta vagyok elővenni egy papírt és egy 6, 8B -s ceruzát, hogy nekifogjak